Akupunktúra

Akupunktúra

 

Országunkban 1989 óta hivatalosan is engedélyezett gyógymód az akupunktúra, ami a kínai gyógyászatnak csak egy része. Magyarországon még sokan azt gondolják, hinni kell ebben a gyógymódban, és csak akkor hatásos. Kínában 4000 éve sikeresen alkalmazzák ezt a gyógyító eljárást, komplex kezelések részeként, sőt műtéti érzéstelenítésekre is.

Az akupunktúra eredete

A kínai orvoslás az akupunktúrás kezelések mellett rendszeresen használ gyógynövényeket, masszázsokat, vízi kezeléseket, napkúrákat és légzésterápiát is a gyógykezelések során. Azt gondoljuk, hogy i.e. 10.000- 4.000 év körüli időkből származó hegyes köveket (ú.n. pien-eket) már valószínőleg ilyen beavatkozásokra használták, aminek alapanyaga kő-, vagy csont-és bambusz volt. A mostani időkben használt tűk, rozsdamentes acélötvözetből készülnek, ezüst, vagy réz fejjel.
A keleti orvoslással foglalkozók számára még ma is alapul szolgáló tankönyv: A Sárga Császár belgyógyászati könyve. Még a mai időkben is jól használható tankönyv ez, a kínai gyógyászatot tanulók számára, hiszen tapasztalati megfigyeléseken alapuló tudományról van szó. A mű foglalkozik a kínai medicina alapteóriájával (az öt elem tannal, yin és yang viszonyával). Ennek a könyvnek a második részében kerül ismertetésre a testünket behálózó csatornarendszer- azaz meridián rendszer- ismertetése, és a szúrások javaslatai, annak kivitelezési technikáinak leírása.

Az akupunktúrás kezelés helyei - meridiánok és pontok

Az akupunktúrás kezelés lényege, hogy a test meghatározott pontjaiba tűket szúr a kezelőorvos és különböző mozdulatokkal mozgásba is hozza, a beszúrt tűket. A tűk beszúrásával, illetve a tűkkel történő manipulálás révén, az energiakeringését aktivizáljuk, harmonizáljuk, az emberi testben. A kezelt pontok egy összefüggő csatornahálózaton, az ú.n. meridiánrendszeren helyezkednek el.
A testet átszövő egymással összefüggő hálózatot képező, különböző mélységi szinteken futó csatornarendszerekben kering az energia, életet adó energia: Qí. Egy egészséges ember szervezetében ez az áramlás akadálymentes, kiegyensúlyozott, folyamatos, ez biztosítja a szövetek megfelelő táplálását, a vér keringését. (Többféle Qí létezik, azaz a Qí-nek többféle megnyilvánulása van. Megkülönböztetünk tápláló-, védelmi-, öröklött-, szerzett stb. energiákat.)
A csatornák meghatározott helyei, "nyílásai" az akupunktúrás pontok, ahová a tűk kerülnek. Szemmel nem láthatóak, de finom tapintással érezhetők. Betegségek esetén nyomásra érzékennyé válhatnak, ami a diagnosztikában is segítséget nyújt.
Léteznek-e ezek a pontok? Az akupunktúra ellenzői ezeket is csak valamilyen misztikus elképzelésnek tartják, holott már számos objektív bizonyíték igazolja létüket. Niboyet francia kutató 1946-ban felismerte, hogy az akupunktúrás pontok felett a bőr elektromos ellenállása kisebb. Ezen a felismerésen alapszik az azóta is használt, sokféle formában kapható ú.n. pontkereső készülék. Eőry Ajándok kimutatta, hogy a pontok területén magasabb a bőr széndioxid-leadása, Bergmann azt igazolta, hogy a pontok infravörös kisugárzása erőteljesebb a környezeténél. Mindez arra enged következtetni, hogy a pontok területén fokozottabb anyagcsere zajlik.

A belső szervek a keleti orvoslásban

A keleti orvoslásban a szervek sokkal több funkciót képviselnek, mint a nyugatiban. Magukba foglalják ugyan a nyugati értelembe vett anatómiai-élettani szerveket, de azon felül számos, nyugati értelemben érthetetlennek tűnő, feladatuk van. Pl. minden szervhez tartozik egy érzelem, egy szín, egy íz, van egy ú.n. külső megnyilvánulása, ami pl. a májnál a körmöket, a vesénél a hajat, a tüdőnél a szőrzetet, a lépnél az ajkakat, a szívnél az arcszínt jelenti. Mindegyikhez tartozik egy anatómiai szervrendszer, mint pl. a tüdőhöz a bőr, a veséhez a csontok, a májhoz az izomzat, a léphez a kötőszövet, a szívhez az erek. Mindegyikre hat egy klimatikus energia, úgymint a májra a szél, a szívre a hőség, a lépre a nedvesség, a tüdőre a szárazság és a vesére a hideg.
A keleti ember számára egyértelmű, hogy egy betegség elsődleges okozói legelőször is érzelmi eredetűek. Mindez furcsának tűnik egy nyugati kultúrán nevelkedett ember számára, de napjainkban éljük át, hogy a kétféle orvostudomány összetalálkozik. Ahhoz, hogy az kialakuljon a betegség, a kórokozónak megfelelő talajra is kell lelnie. Ez a talaj a meggyengült szervezet. Ha a túlzott bánat, vagy a stressz meggyengíti energetikailag a szerveinket, máris megfelelő talajt talál a baktérium.
A keleti orvos azt mondja, hogy a "rendes Qí" (védekezőképesség) gyenge, nem tudja kiűzni a "gonoszt" (kórokozót). A nyugati orvoslás is igazolta már, hogy a stresszhatásra kimutathatóan legyengül az immunrendszerünk. A klimatikus tényezők szerepe sem újdonság, hiszen a szeles időjárás idején közismert, hogy megsokasodnak a rheumatikus panaszok, a görcsös izombántalmak (nyakferdülés, arcizombénulás stb.), a nyári hőségben a szív- és érrendszeri problémák, a téli hidegben a vese és húgyutak betegségei és még sorolhatnám. A páciens kikérdezése egy kezelés előtt sokkal részletesebb, mert sok apró jelből, látszólag nem is a tárgyhoz tartozó tünetből áll össze a diagnózis.


Forrás:

Dr. Saáry Kornélia oktató főorvos, akupunktúrás orvos, fül -orr-gége szakorvos http://www.drsaarykornelia.hu/akupunktura
Dr. Medgyesi Eugénia főorvos, akupunktúrás orvos, bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus: http://home.hu.inter.net/~medgyes/index.html